A SIRÁLY HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Sirály Horgász Egyesület
2. Rövidített elnevezése: Sirály HE
3. Székhelye: 8200 Veszprém, Muskátli u. 6.
4. Adószáma: 18337763 -1-19
5. Nyilvántartási száma: 19-02-0003398
6. MOHOSZ azonosítója: 19-11-93-00
7. Honlapjának címe: www.siralyhe.hu
8. E-mail-címe:
9. Bélyegzője: Körbélyegző, középen egy sirály ábrája, ’Sirály Horgász Egyesület 2012’ körfelirattal.
II. Az egyesület célja, tevékenysége
1.) Az egyesület célja:
a./ a horgászat, a versenyhorgászat, horgászsport népszerűsítése,
b./ az egyesületi tagság horgászérdekeinek védelme és képviselete,
c./ a tagság igény szerinti ellátása a horgászathoz szükséges okmányokkal,
d./ a természet - kiemelten a horgászvíz és az abban található élővilág - védelme, valamint a vizek, a vízpart tisztaságának megóvása, tevékeny fellépés a károkozókkal szemben,
e./ az egyesületi tagság rendszeres tájékoztatása a horgászatra vonatkozó jogszabályokról, előírásokról a horgász erkölcs és etika írott és íratlan szabályairól,
f./ az anyagi lehetőségek függvényében a rendszeres egyesületi élethez szükséges feltételek biztosítása,
g./ hozzájárulás a horgászati lehetőségek javításához
2.) Az egyesület tevékenységét a MOHOSZ Választmány "A területi illetékesség egyes kérdéseiről és a tagszövetségi gyűjtőegyesületekről" szóló V-20/2021. sz. határozatában
megfogalmazottak szerint végzi, feladata:
a./ kedvező feltételek biztosítása a tagok számára a horgászathoz szükséges állami és horgász okmányok kiváltására, az éves fogási naplók leadására,
b./ az előírásszerű, az alapszabályban meghatározott szervezeti élethez szükséges feltételek biztosítása,
c./ bevételei felhasználásával elősegíteni a szövetség és a szövetségi tagegyesületek horgászvizeinek halasítását,
d./ honlapjának működtetésével rendszeres tájékoztatást adni a MOHOSZ, a BBHSZ tevékenységéről, a horgászatot és a horgászokat érintő aktuális jogszabályokról és egyéb rendelkezésekről,
e./ a tagság speciális tájékoztatására „Hírlevél” szolgáltatás működtetése,
f./ együttműködés más horgászegyesületekkel,
III. Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok
1.) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2.) Az egyesület a Bakony -Balaton Horgász Szövetség tagja IV. Tagdíj
1.) Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként kizárólag éves tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét legkésőbb az előző év december 31.-ig a küldöttgyűlés határozatban állapítja meg.
2.) A tagok a tagdíjbefizetést személyesen is és banki átutalással is teljesíthetik.
V. A tagsági jogviszony keletkezése
l.) Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
2.) Az egyesületi tagság a belépési nyilatkozat elfogadását, majd a tagsági díj befizetését követően a tag egyesületi tagnyilvántartásba és egyúttal a MOHOSZ Horinfo Informatikai nyilvántartásába való bejegyzéssel keletkezik.
3.) A belépési nyilatkozattal a tag az egyesületi tagnyilvántartás számára rendelkezésre bocsájtja e-mail címét és telefonszámát és egyben hozzájárul, hogy az egyesület és a tag közti levelezés (értesítések, meghívók, tájékoztatások, stb.) ezek felhasználásával történjen. Az egyesület a tagnyilvántartás adatait a személyiségi jogok védelméről szóló törvényi rendelkezések szigorú megtartásával kezeli.
4.) Amennyiben az egyesület elnöksége a belépési nyilatkozatot nem fogadja el, a tagfelvételi kérelem elutasításáról a jelentkezőt e-mailben értesíti. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VI. A tagsági jogviszony megszűnése
1.) A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával.
c./ A tag kizárásával.
d./ Törléssel
2.) Kilépés: A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
3.) Kizárás: A horgászatra vonatkozó jogszabályi előírások, illetve egyéb szabályok súlyos megsértése, a közösséget sértő méltatlan magatartás tanúsítása esetén a tag az egyesület soraiból fegyelmi eljárás során meghozott fegyelmi határozattal az egyesület tagságából kizárható.
a./ A fegyelmi eljárást – Fegyelmi Bizottság hiányában – az elnökség folytatja le.
b./ A fegyelmi eljárásban a tagot a fegyelmi tárgyalásra igazolt módon kell meghívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása a tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. A tárgyalás során biztosítani kell a tag számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát, tanuk meghallgatását kezdeményezheti. Kiskorú tag fegyelmi eljárása során törvényes képviselőjének jelenléte kötelező.
c./ A részletes indoklással ellátott fegyelmi határozatot írásba kell foglalni, és azt 8 napon beül igazolható módon az érintett tagnak meg kell küldeni.
d./ A fegyelmi határozat indokolásának tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást
4.) A fegyelmi határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az egyesület küldöttgyűléséhez fellebbezéssel lehet élni. A küldöttgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A döntés kihirdetése során közölni kell, hogy ellene további fellebbezésnek nincs helye, további jogorvoslatként a bírósághoz lehet fordulni. A kihirdetett döntést az egyesület elnöke 8 napon belül tértivevényes küldeményként az érintettnek megküldi.
5.) Törlés: Tagsági jogviszonya törlésre kerül annak, aki az éves tagdíját tárgyév december 31-ig erre való írásbeli figyelmeztetés ellenére nem fizeti be. A törlést követően a tagsági jogviszony ismételten kezdeményezhető, illetve létesíthető.
VII. A tagok jogai és kötelezettségei
1.) Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a küldöttgyűlési működési formát létrehozó közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt venni,
e./ érintettség esetén az egyesület irataiba betekinteni
f./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
2.) Az egyesület tagja köteles:
a./ olyan magatartást tanúsítani, amelyik nem veszélyezteti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét,
b./ az egyesület alapszabályának rendelkezéseit betartani,
c./ a HORINFO rendszerben nyilvántartott adatainak valamint az egyesületi tagnyilvántartásban szereplő elérhetőségeinek (e-mail cím és telefonszám) változásait az egyesületnek haladéktalanul bejelenteni.
VIII. Az egyesület szervei
l.) Az egyesület szervei:
A./ Küldöttgyűlés
B./ Elnökség
C./ Felügyelő Bizottság
A. Küldöttgyűlés
1.) A küldöttgyűlés szavazati jogú tagjai: a megválasztott küldöttek és az elnökség három tagja. A küldöttgyűlés tagjai egyenlően egy szavazati mandátummal rendelkeznek.
2.) Küldöttek választása: a küldöttgyűlés küldötteit - a küldöttgyűlési működési formát az alapszabály módosításával meghatározó utolsó - közgyűlés tagjai, egyszerű többséggel nyílt szavazással választják meg ötéves időtartamra.
3.) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott küldöttek és a szavazati joggal rendelkező elnökségi tagok többsége jelen van.
4.) A küldöttgyűlés évente egy, szükség esetén évente több alkalommal -ülésezik
5.) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:
a./ az alapszabály módosítása;
b./ az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c./ az egyesületi tisztségviselők (elnökség tagjai, felügyelő bizottság tagjai, küldöttek) megválasztása,
d./ az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e./ az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
f./ a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g./ az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h./ a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal;
6.) A küldöttgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Ha a küldöttgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább áromnegyede jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához. A küldöttgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a küldöttgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a küldöttgyűlés szavazásra jogosult tagjai álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a küldöttgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt küldöttgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A küldöttgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a küldöttgyűlési tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a küldöttgyűlési tagokkal. Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szerepló kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
7.) Az elnökség köteles a küldöttgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesítem; vagy cl az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ezekben az esetekben az összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséról dönteni.
8.) A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni
kell. A küldöttgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A küldöttgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő(k) személyét. A küldöttgyűlést az egyesület elnöke vezeti le.
9.) A küldöttgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a küldöttgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
10.) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az egyesület nevét és székhelyét; a küldöttgyűlés helyét és idejét; a küldöttgyűléslevezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítő(k) nevét; a küldöttgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat; a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a küldöttgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag(ok) hitelesíti(k).
11.) A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja; aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
12.) A küldöttgyűlés határozatát — az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában — egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a küldöttgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló küldöttgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A küldöttgyűlési határozatokat a levezető elnök a küldöttgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
B. Elnökség
1.) Az elnökség az egyesület 3 elnökségi tagból álló, 5 év határozott időtartamra megválasztott ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
2.) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
3.) Vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
4.) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61 .§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
5.) Az elnökség tagjai:
elnök: Németh Bálint,
8200 Veszprém, Batthyány Lajos u. 21/A 2/6
tag: Szekeres Sándorné, 8200 Veszprém Május 1. u. 39
dr. Táncsics Aladár, 8200 Veszprém Őrház u. 10
6.) Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
7.) Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a küldöttgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a küldöttgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott küldöttgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a küldöttgyűlésen és a szavazati jog gyakorlása mellett válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
1./ a tag felvételéről való döntés.
m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
8.) Az elnökség üléseit szükség szerint, de félévente legalább tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. Az elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
-akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
-akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
-aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
-akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
-aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
-aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
9.) Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
C. Felügyelő Bizottság
1.) A Felügyelő Bizottság létszáma 3 fő, elnökét és 2 tagját a küldöttgyűlés választja öt év
időtartamra.
2.) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a felügyelőbizottsági tag jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a felügyelőbizottsági tagi feladatokat a nevében ellátja. A felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. (Ptk 3:22) és (Ptk 3: 26 (2)
3.) A felügyelő Bizottság tagjai:
elnök: Kaizer László, 8200 Veszprém Gyöngyvirág u. 18/H
tagok: Illikmann Istvánné, 8200 Veszprém Szikra u. 68
Zakar Csaba, 8200 Veszprém Teleki Blanka u. 16
4.) Feladata:
a./ Ellenőrzi az egyesület előírásszerű, azaz az alapszabály és vonatkozó jogszabályi előírások szerinti működését, a költségvetési gazdálkodást és a pénztárkezelését.
b./ Megvizsgálja az egyesület költségvetését, zárszámadását, vagyonmérlegét, valamint az ezek alapjául szolgáló okmányokat.
c./ Éves tevékenységéről és tevékenysége alapján tett megállapításairól, intézkedéseiről és azok hatásáról írásban ad számot a küldöttgyűlésnek.
5.) Határozatképesség:
(1) A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
(2) Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (Ptk 3:18)
6.) Határozathozatal
(1) A tagok vagy az alapítók a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.
(2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a./ akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b./ akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c./ aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d./ akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e./ aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f./ aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
(3) A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Ha e törvény egyszerű vagy azt meghaladó szótöbbséget ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat egyszerű szótöbbségnél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis. Ha e törvény egyhangúságot ír elő a határozat meghozatalához, a létesítő okirat ettől eltérő rendelkezése semmis. (Ptk. 3: 19)
7.) A Felügyelő Bizottság tevékenységét tagjai által elvégzett vizsgálatok alapján látja el. Az elvégzett vizsgálatok értékeléséhez, döntéseinek kialakításához szükség szerint szakértőket is igénybe vehet. Intézkedéseit és összegző értékeléseit egyszerű többségi szavazással testületileg hozza meg.
8.) Elnöke az elnökségi ülésnek, a bizottság mindhárom tagja a küldöttgyűlésnek tanácskozási jogosultsággal meghívott állandó résztvevője.
9.) Ha a Felügyelő Bizottság a Szövetség szerveinél hiányosságokat állapít meg, annak súlyától függően a következő intézkedéseket teszi:
- kisebb hiányosságokra felhívja a figyelmet és rámutat a helyes eljárásra,
- súlyosabb hiányosság esetén megállapításairól vezetőjén keresztül írásban tájékoztatja az illetékes testületet és intézkedések megtételét kezdeményezi.
Ha a javasolt intézkedések megtétele testületi hatáskörbe tartozik és a testület összehívására jogosult a testületet 30 napon belül nem hívja össze, úgy a testület összehívásáról a Felügyelő Bizottság testületileg intézkedhet.
10.) A Felügyelő Bizottság elnöke irányításával szükség szerint, de legalább minden félévben egyszer ülésezik, összehívásáról az FB elnök gondoskodik. Üléseiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt készít, annak egy példányát az egyesület irattára részére az egyesületi elnökön keresztül átadja.
IX. Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Veszprém, 2022. november 25.
Németh Bálint elnök