Ezt az elnevezést használják az európai pér (Thymallus thymallus) észak amerikai változatára. A Kanadában és Alaszkában található pért Thymallus arcticus elnevezéssel illetik latinul tekintettel a sarkvidék relatív közelsége miatt (arctic jelentése sarkvidéki). Jellegzetesen hideg oxigén dús északi vizekben él. Az alsó 48 államban (ez a gyűjtő elnevezése az USA államainak Alaszka és Hawaii nélkül) nehezen él meg és csak kivételesen fordul elő, ha az adottságok olyanok. Létezik a Thymallus arcticus montanus a Sziklás Hegységbeli Montana állam magashegységi vidékein mint egy alkategória. A vitorlás hal elnevezést a jellegzetesen nagy hátuszonyáról kapta.
Először a 90 évek közepén volt szerencsém találkozni " vele" mikor egy szezonális munkalehetőség révén (lovas túrákat kalauzoltam) Alaszkába, felvezettem az alsó 48 ból az AlCan (Alaska/Canada) országúton. Ez az országút többek között a Yukon Területeken is végig halad. Kanadában a terület és a provincia között különbséget illik tudni és tenni. A területek (három van összesen a Yukon az Észak Nyugati Területek és Nunavut) kevésbé fejlettek és igen gyéren lakottak.
Ez a vidék kifejezetten a pér által kedvelt környezet. Adtam magamnak úgy két hetet hogy keresztül horgásszam magamat a Yukon folyó mentén. Különösebb tervezés nélkül a helybeliek tanácsa alapján végül is szerencsésen boldogultam. Az erre specializált "légy boltok " (fly shop) is szívélyesen útba igazítottak. Több általam még név alapján sem ismert patakban horgásztam pisztrángra és a pénzes pér sarkvidéki változatára. A horgász módszer a villantózás és a műlegyezés volt. Természetesen nem hagytam ki a Yukon folyót sem ahol az út széli kiöntésekben kiválóan lehetett csukázni. Ezt követően nem volt szerencsém "találkozni vele" évekig évtizedekig, csupán egy, az Észak Nyugati Területekre tett horgásztúra hozott össze ismét a pérrel, de csupán egy rövid délutáni alkalommal.
Az elmúlt évben viszont bővebben lett hozzá szerencsém a szintén a Yukon Területeken lévő Wolf Lake Lodge (Farkas Tó Horgásztanya) szervezésében. Már a tanyára való bejutás is egy élmény volt, mivel ez egy hydroplane repülő utat jelentett több hegységláncon át Whitehorse -ból (Fehér Ló), a terület fővárosából. Az a név, hogy főváros senkit ne tévesszen meg, mert a Magyarországnál többszörösen nagyobb terület (482443 km2) lakossága nincs egészen 50 000fő.
A tanya specialitása volt a maga természeti szépsége és a jack londoni hangulata mellett maga a pér volt. Ezen kívül lehetett fogni tavi pisztrángot és csukát is. A némi enyhe túlzástól eltekintve amit minden horgásztanya "elkövet" szinte kivétel nélkül ez egy kiváló hely volt műlegyező horgászatra. Ha valaki szeret legyezni -legyen az a víz felszínen úszó bukdácsoló száraz légy vagy az alámerülő nedves légy- ez egy ideális terület volt és a pér egy ideális hal volt erre. Jellemző erre a halra szerény tapasztalatom szerint hogy mindig éhes. Ez főleg igaz ha a többi pisztránghoz mint a szivárványos vagy sebes pisztránghoz hasonlítjuk .Külön érdekessége a halnak hogy a vizből kirepülve szinte igyekszik megszabadulni a horogtól és így a sikeres megszákolása nem csak izgalmas de némi hozzáértést is követel. A felszerelés az a könnyű szerkók közé tartozik és a legyező bot kategóriája (mint ezt korábban írtam 1 a legkönnyebb és 20 + a legnagyobb beosztás ) a maximum 5 -ös határig javasolt. Tekintettel a puha szájfelépítésére különösebben erős bevágást a hal nem igényel a sikeres horgászatához.
Természetesen hogy én erre a halra Székesfehérvárról elindulva valaha horgászni tudjak ez a hal bizony nagyon sok egyebet igényelt. Többek között hosszú éveket mire eljött rá a lehetőség. Ha az ember már eljutott a megfelelő területre, akkor úgy lehet fogni mint otthon a keszeget, ha jól megy a keszeg mondjuk a Balatonon. A méreteit illetően röviden megjegyezném, hogy 70 cm es példány az már trófeának számíthat és súlyban úgy 1/2 - 1 kg körül mozognak. A nálam jobban hozzáértők szerint a pér kiváló fogás az asztalon, de csak frissen érdemes felhasználni. Mint egy kisebb testű omlós húsú halat egyszerűen el lehet készíteni akár serpenyőben, vagy akár a sütőben száraz meleget alkalmazva, egyszerű hozzávalók, mint citrom, fokhagyma, só, bors kiegészítésével. Alumínium fóliában akár parázs felett is. Érdekességként az alábbiakban megadom a Pér Carbonara elkészítésénnek receptjét..
Ha valakit érdekelhet egy ilyen túra (Wolf Lake Lodge Yukon) tanáccsal, információval szívesen állok rendelkezésre honfitársi horgász alapon. Mielőtt valaki belevágna egy ilyen túrába javaslom, hogy felkészülésként keszegezzen sokat a Balatonban. A balatoni szezon eleji vagy szezon végi, a tavaszi vagy őszi napsütésben könnyű szerkóval az mindig igen nagy horgász mulatság, amire én itt Montanában sokszor sóvárgok és szívesen elcserélném vele a pisztrángos túráim némelyikét.
Horgász üdvözlettel:
Toth Zoltan
Pér Carbonara:
Hozzávalók:
- 2 db közepes méretű pér
- kockára vágott szalonna
- vaj
- 4-6 db tojás,
- ízlés szerinti reszelt sajt
- kockára vágott hagyma
- 1/4 csésze tej
- 1/2 csésze fehér főző bor
- száraz tészta
Elkészítése:
- A választott tésztát szokásosan megfőzzük leszűrjük, átöblítés nélkül melegen tartva félre tesszük.
- A halakat lemossuk, megpucoljuk, filézzük és darabokra szeleteljük, A halszeleteket fűszerezzük (só, bors), majd serpenyőben közepes lángon vajon megpirítjuk (átsütjük).
- A szalonnát serpenyőben kiolvasztjuk, a hagymát benne megpároljuk, felöntjük a fehér főző borral és alaposan kiforraljuk.
- A tojásokat kikeverjük és a tejjel hígítjuk, majd átszűrjük és alaposan összekeverjük a párolt hagymával. Ha kell utána ízesítünk sóval és borssal.
- Végezetül a melegen tartott tésztát és a hagymás tojásos szósz alaposan összekeverjük.
Ezt követően máris lehet tányérozni a tésztát és hozzáadni a kisütött halszeleteket. Dúsítható a reszelt sajttal.
Igy készül a carbonara pirított sarkvidéki pér. Felszolgálhatjuk a családnak, a barátoknak egy pohár kedvenc bor is kerülhet mellé.