Frissítés: 2023. 12.31.
Néhány nap múlva életbe lép a 2024. január 1-től a 2024. horgászévre hatályos és valamennyi, a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozó horgászszervezet által horgászati célra hasznosított halgazdálkodási vízterületre, külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek szabályozásával együttesen érvényes MOHOSZ Orzágos Horgászrendje.
__________________________________________________
Kedves Sirály és nem Sirály Horgásztársak!
Nem dugjuk fejünket a homokba, tudjuk, hogy sokan nem szeretnek olvasni, jogszabályokat, előírásokat pláne nem. Az "ezer éve horgászom, én mindent tudok" felfogás sem ismeretlen előttünk. Működik is a dolog, de bizony csak egy darabig, csak egy bizonyos határig, aztán bekövetkezhet a baj. Ennek megelőzése érdekében javasoljuk a fentiekhez tartozó horgászoknak, hogy pörgessenek lejebb, és nézzék meg mit tartalmaz a 55. pont. Ezt követően már myilvánvalóbb, miért is van szükség a többi horgászrendi szabály elolvasására, hogy egyetlenegy horgásztársunk még véletlenül se kerüljön 'bajba'. A 2024. évi horgászrend elöző évtől eltérő új vagy módosult rendelkezéseit a szövegben kék színnel kiemeltük.
Amennyiben a horgászrenddel kapcsolatban kérdés merül fel, csak meg kell kérdezni a Sirályt.
Sikeres 2024. horgász évadot kívánunk!
Sirály Csapat
_______________________________________________________
A MOHOSZ közfeladat-ellátása egyaránt kiterjed a horgászokra és a horgászszervezetekre. Természetes, hogy a horgászat gyakorlása, a feltételek megteremtése során a két érdek sokszor nem teljesen egyezik, ugyanakkor vitathatatlanul közös érdek a magyar horgászvizek természeti értékeinek, halállományának megőrzése, de a vízparti környezet és a szolgáltatások fejlesztése is. E munka során a horgászszervezetek képviselőinek konstruktív együttműködésével fokozatosan tovább egységesítjük a halgazdálkodási szolgáltatási és a szabályozási környezetet is.
Közös érdekünk a szabályok betartása. Kérjük, hogy a horgászatra és a horgászat környezetére vonatkozó szabályok alkalmazásával Önök is támogassák munkánkat, járuljanak hozzá a vizek és a vízpartok nyugalmához, további fejlesztéséhez. Jó egészséget, sok szabadidőt és emlékezetes horgászélményeket kívánunk mindenkinek!
A MOHOSZ Elnöksége
I. Általános szabályozási előírások.
1. A horgász a horgászat megkezdése előtt köteles megismerni és a horgászat során betartani a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.) és a végrehajtására kiadott 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet (Vhr.) rendelkezéseit, valamint az adott horgászvízre érvényes helyi horgászrend szabályait.
2. Az Országos Horgászrend a MOHOSZ szervezeti rendszerébe tartozó halgazdálkodási hasznosító horgászszervezetek számára kiadott, kötelező érvényű keretszabály, amely jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhat és – horgászszervezeti kiegészítés hiányában – helyi horgászrendként önállóan is alkalmazható, amennyiben ezen információ a területi jegyen egyértelműen feltüntetésre kerül. A helyi horgászrend az Országos Horgászrend szabályaitól megengedőbb szabályokat nem határozhat meg, ugyanakkor az itt meghatározott szabályokat tovább szigoríthatja, illetve kiegészítheti.
3. A horgászversenyekre vonatkozó eltérési lehetőségeket az Országos Versenyszabályzat határozza meg.
4. A horgászszövetség összevont területi jegyrendszerébe bevont halgazdálkodási vízterületekre irányadó, külön kiadott – kibővített – Országos Horgászrend külön kikötés hiányában a helyi horgászrendek szabályozásával együttesen érvényes.
5. A horgászat gyakorlásának alapvető feltételei közé tartozik az érvényes horgászokmányok megléte és azok a horgászhelyen történő mindenkori biztosítása.
6. A területi jegy vásárlásával a horgász polgárjogi szerződést is köt a jegy kiadójával, s ennek keretében hozzájárul adatai hatályos jogszabályoknak megfelelő, célhoz kötött kezeléséhez.
7. A területi jegyhez kiegészítő jegy kizárólag az adott területi jeggyel el nem érhető, előre meghatározott többletszolgáltatások vagy többlet horgászati lehetőségek biztosítására adható ki.
8. A területi jegy kiadójának előírása esetén a horgász köteles a területi jegy elidegeníthetetlen mellékleteként a helyi horgászrendet vagy annak kivonatát magánál tartani, illetve online vásárlás esetén a területi jegyet és a horgászrendet kinyomtatás nélkül egy arra alkalmas készülék (pl. tablet, okostelefon) képernyőjén a horgászat időtartama alatt ellenőrzésre bemutatni.
9. A halgazdálkodási vízterületen a hal annak jogszerű kifogásával és a zsákmány fogási naplóban történő rögzítésével kerül a horgász birtokába. A rögzítés kizárólag a naplóban, továbbá – ezen szabályokat kiegészítendően – a helyi horgászrendben meghatározott módon történhet. A halgazdálkodásra jogosult a hal elviteléért külön ellenértéket – ide nem értve a többletelvitel lehetőségéért előre megváltott kiegészítő jegyet – nem állapíthat meg.
II. A területhasználatra és környezetvédelemre vonatkozó előírások
10. Az általános parti horgászatra engedélyezett szakaszokon – helyfoglalásra, foglalt helyre vonatkozó külön halgazdálkodási hasznosítói előírás hiányában – az érkezés sorrendjében bármely szabad hely elfoglalható. A külön nem kijelölt horgászhelyek közötti legkisebb előírt távolság – a szomszédokkal történő előzetes megegyezés hiányában – 5 méter. Foglalt hely horgász általi létesítése közterületen tilos, kivételt képeznek az engedéllyel rendelkező víziállások.
11. Statikus horgászhely (a készségek tervezett helyétől számított minimum 2,5 méteres körzetben) halgazdálkodási hasznosítói előírás esetén csak akkor foglalható el, ha előtte az ott lévő szemét eltakarítása megtörtént.
12. A horgászhelyen a készségek bedobása, elhelyezése csak úgy történhet meg, ha az másokra nem jelent balesetveszélyt. Víziközlekedés céljából is igénybe vett halgazdálkodási vízterületen tilos olyan horgászati módszer alkalmazása, melynek alkalmazása során a vízfelszín felett a horgászzsinór a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók medrének felénél többet keresztirányban elzár.
13. A horgászhelyen, illetve a horgászat során a természet védelmének szabályai értelmében a horgászati tevékenységen túl tilos a helyi élővilág állapotának, minőségének bármilyen megváltoztatása, zavarása, a víz szennyezése és a szemetelés bármilyen változata. A természeti és az épített környezet megóvása, a tisztaság fenntartása a használók kötelessége, kártérítési felelősség vállalása mellett.
14. Rendkívüli időjárás, árvízi készültség vagy védekezés, valamint egészségügyi, környezetvédelmi, halegészségügyi veszélyhelyzet, halpusztulás esetén jogszabály, üzemeltetési szabályzat vagy hatósági határozat érvényesítése okán, továbbá a horgászrend időszaki, hirdetményi módosítása esetén (verseny, munkavégzés) a halgazdálkodásra jogosult a horgászatot vagy annak módját átmenetileg korlátozhatja. E korlátozás lehet általános vagy csak meghatározott idősávra, területre kiterjedő.
15. A horgász halpusztulás, víz- és környezetszennyezés észlelését köteles a halőr vagy a halgazdálkodásra jogosult felé azonnal bejelenteni.
16. A vízminőség védelme érdekében csak megfelelő minőségű (nem romlott) és a szükséges mennyiségű etetőanyag, csaliféleség használható fel. A halgazdálkodási hasznosító egyes etetőanyagok, csaliféleségek használatát korlátozhatja vagy megtilthatja.
17. Az elvihető hal horgászhelyen történő előkészítését, konyhai feldolgozását a halgazdálkodási hasznosító külön engedélyhez kötheti.
18. A horgászat közben keletkezett szemét a vízparton csak az ott e célból elhelyezett tárolókba helyezhető el. Szemetelésnek minősül a cigarettacsikk és a szotyola-maghéj, valamint a rágó eldobása is. A halgazdálkodási hasznosító rendelkezhet úgy is, hogy a keletkezett szemetet a horgászat befejezése után minden horgász köteles haladéktalanul elszállítani.
19. Mások zavarása, a túlzott zajkeltés minden formája tilos. Nyilvánvaló alkoholos befolyásoltság vagy bódult állapot esetén a horgászat folytatása nem lehetséges. Ebben az esetben a hivatásos halőr jogosult hatósági intézkedés kezdeményezésére.
20. Tüzet gyújtani csak az arra vonatkozó szabályok betartásával, illetve egyes vízterületeken csak az e célra kiépített tűzrakó helyeken lehetséges, ha tűzgyújtási tilalom nem került elrendelésre. Élő faanyag tűzrakásra nem használható. A tűzterekbe szemét nem helyezhető el, ott el sem égethető. Távozáskor biztosítani kell a tűz eloltását.
21. A kiépített partvédő kövezés, védmű nem bontható meg, a kövek ideiglenesen sem hordhatók el. A természeti értékek károsítása szigorúan tilos.
22. A vízparton – kifejezett halgazdálkodási hasznosítói, üzemeltetői engedély hiányában – csak fém és műanyag bottartó használható.
23. A vízparton, horgászterületen elhelyezett padcsoportok, esőbeállók, stégek és kikötői műtárgyak, egyéb berendezési tárgyak rendeltetésszerű használata, állagmegóvásának elősegítése a mindenkori használók kötelessége.
III. Speciális horgászrendi előírások
24. Folyóvíz jegén horgászni minden esetben tilos. Állóvíz jegén a lékhorgászat csak ott lehetséges, ahol az nem tiltott és a jég legalább 10 cm vastag, nem olvad és nem mozog. A horgász a kivágott léket a horgászat befejezése után köteles jól láthatóan megjelölni.
25. Kijelölt szabadvízi fürdőhely (strand) területén – annak hivatalos nyitvatartási idejében – a strand üzemeltetőjének engedélye hiányában horgászni tilos.
26. A horgászkészségek mellett – ha a halgazdálkodási hasznosító másképp nem rendelkezik – az egyesületi tagsággal rendelkező horgász alkalmilag 1 db, maximum 1 m2 felületű csalihalfogó emelőhálót vagy – szintén emeléses technikával használt – merítőszákot is használhat, kizárólag számára a horgászathoz szükséges, 15 cm-nél nem nagyobb – kifogható státuszú – csalihalak gyűjtésére. Ha a csalihal-gyűjtés közben véletlenszerűen idegenhonos inváziós hal kerül a hálóba, az a horgászvízbe vissza már nem helyezhető.
27. A halgazdálkodási hasznosító kizárólagos döntési kompetenciája a horgászati célú csónakhasználat, valamint a szonár (halradar) használatának engedélyezése vagy annak tiltása, illetve engedélyezés esetén a használat szabályozása. Amennyiben a halgazdálkodási hasznosító másképp nem rendelkezik, a halradar használata – a november 1. és február 28. közötti vermelési időszak kivételével – engedélyezett.
28. Csónakos horgászat esetén a kikötőn és kijáratán kívül a part egyéb, szabad részeinek és más csónakoknak, valamint a vízügyi műtárgyaknak 20 méternél kisebb távolságra való megközelítését, továbbá a hely tartós megjelölését a halgazdálkodási hasznosító korlátozhatja, vagy megtilthatja.
29. A horgászat során a hely jelölésére használt eszközöket, tárgyakat a horgászat befejezése után a vízből minden esetben el kell távolítani.
30. A statikus horgászhely, a horgászcsónak (csónak esetében a partról is jól látható), folyamatos megvilágítása az éjszakai horgászat teljes időtartama alatt kötelező, kivételt képeznek a közvilágítással érintett parti horgászhelyek.
31. A horgászcsónak, horgászhajó használója köteles gondoskodni arról, hogy a csónak felszereltsége és műszaki állapota a mindenkori jogszabályi előírásoknak megfeleljen.
IV. Halvédelmi és horgászetikai előírások
32. A horgász erkölcsi és etikai kötelessége más horgász segítése, a tapasztalatok átadása, az idős horgásztársak és a gyermekhorgászok támogatása.
33. A horgászat gyakorlása nem járhat más horgászok indokolatlan veszélyeztetésével vagy zavarásával.
34. Horgászcsónak, horgászhajó használata csak megfelelő sebesség megválasztásával, más horgásztársak és víziközlekedők veszélyeztetése vagy zavarása nélkül történhet.
35. Ívási, szaporodási időszakban a part menti sávban a sebesség megválasztásánál minden horgász felelőssége a lerakott ikrák, kikelt ivadékok lehetőség szerinti megóvása.
36. A halnak indokolatlan sérülést, szenvedést okozni tilos.
37. Fajlagos tilalmi időszakban a védelmet élvező, illetve ívó halfajra, valamint méretkorlátozással védett halfajok méreten aluli egyedeire célzottan horgászni etikátlan és tilos. Amennyiben az adott horgászhelyen sorozatosan méreten aluli vagy fajlagos tilalom alatt álló hal akad horogra, a halállomány kímélése érdekében horgászati módszert, illetve szükség szerint horgászhelyet kell változtatni.
38. A horgász egyéni felelőssége a választott célhalaknak megfelelő, halkíméletet is biztosító horgászeszközök és horgászfelszerelések alkalmazása, valamint a horgászat teljes időtartama során a horgászatra alkalmas fizikai állapotának fenntartása.
39. A horgászat során a bevetett horgászkészségeket őrizetlenül hagyni, vagy azok felügyeletét másra bízni tilos. Őrzöttnek, illetve felügyeltnek minősül a horgászkészség, ha a horgász vizuális kapásjelző esetén haladéktalanul, hangjelzéses kapásjelző esetében az észleléstől számított legrövidebb időn belül bevághat, illetve megkezdheti a hal fárasztását.
40. Ragadozóhal-horgászatnál az indokolatlan nyeletés tilos.
41. A gyári műcsalik rögzítési pontok szerinti horogszámának növelése, egy horog alá újabb horog rögzítése, a külső akadás elősegítése céljából történő átalakítása tilos.
42. A műcsali használatának kivételével a háromágú horog, a drótelőke, valamint a vágóhorog csak akkor alkalmazható, ha annak használatát a halgazdálkodási hasznosító helyi horgászrendjében vagy a horgászrendi kivonatában nem tiltja.
43. A kifogott hal horgász általi tetszőleges jelölése, csonkítása tilos.
44. A hivatalos haljellel ellátott halak fogásának bejelentése, az adatszolgáltatás teljesítése a horgász és a halgazdálkodási hasznosító közös érdeke. E haljel eltávolítását, a jelölt hal kifogását (elvitelét) a halgazdálkodásra jogosult helyi horgászrendjében vagy horgászrendi kivonatában megtilthatja. Amennyiben a jelölt hal kifogása (elvitele) nem tiltott, abban az esetben a fogás bejelentése kötelező.
45. A drótszák (a törpeharcsa kivételével), valamint épített fém haltároló (ketrec) használata hal tartására tilos.
46. A horgászfotók elkészítésekor javasolt ügyelni arra, hogy esztétikus, a hal megbecsülését is kifejező fényképek készüljenek. A helyes fotón a háttér a víz és a vízpart természeti környezete, ahol belógó, szétdobált felszerelés, cigaretta, étel és ital, kéztörlő rongy, szemét nem látható. A horgász a halat lehetőleg térdelve, féltérden vagy guggolva; mellmagasságban és vízszintesen a halbölcső vagy halpaplan felett tartja, de a fényképen a halvédelmi eszköz lehetőleg csak részlegesen legyen látható. A hal objektív felé történő „kitartása” nem esztétikus, a helyes távolság a súly megtartását is segítő félkarnyi. A hal legyen tiszta, így a sarat, fűszálakat, nyálkát, esetleges vért friss vízzel le kell öblíteni róla. Célszerű több fotót készíteni, hogy a pislogás és/vagy a hal mozgásai kiküszöbölhetők legyenek. Nem készülhet etikus fotó cigarettával a szájban vagy a halat ronggyal megfogva. Napsütésnél ügyelni kell arra is, hogy vaku használata nélkül a sapkát viselő horgász arca leárnyékolt marad. A fotózás során fokozottan ügyelni kell a halak kíméletes kezelésére, mozgatására, mert a nagy példányok leejtésre, nyomásra az átlagos méretű halaktól sokkal érzékenyebbek. A legfontosabb a hal védelme, ha a szakszerű gyors fotózás nem biztosítható, akkor a halat haladéktalanul vissza kell engedni.
47. A legfontosabb a hal védelme. Ha a szakszerű gyors fotózás és mérlegelés a fogás helyszínén nem biztosítható, akkor a megtartani nem kívánt halat haladéktalanul vissza kell engedni a vízbe. Tilos a halat fotózás és mérlegelés céljából bármilyen módon olyan helyre szállítani, ahol a fotózás és mérlegelés már biztosított lenne.
48. A megtartani nem kívánt halakról terítékfotó csak kivételes esetben, a horgászversenyek mérlegelésekor, illetve egyedi halgazdálkodási hasznosítói engedéllyel készíthető.
49. Más fogott halával rekordfogást bejelenteni etikátlan és tilos.
50. A színezett fertőtlenítők használata csak a fotózás után támogatott. Ekkor a hal minden látható sebének fertőtlenítése is ajánlott, az esetleges élősködők eltávolítása mellett.
51. A visszaengedéskor a halat csak akkor szabad elengedni, ha az már az egyensúlyi helyzetét önerőből fenn tudja tartani, valamint mozgása (szabadulási reflex) beindult.
52. A szabályosan kifogott és így megtartott halak cseréje, illetve ezek horgászati tevékenység folytatása során történő (zárt vizeken a vízparton, horgászhelyen belüli) átadása és ajándékozása, a kifogott hal értékesítése tilos. Cserén azt kell érteni, amikor a hal már szákba (ragadozó esetén szájbilincsre) került és azt a horgász a horgászhelyén a később kifogott halra kívánná átcserélni. Átadáson ingyenes halátadás értendő egy másik, szintén horgászati jogosultsággal rendelkező, horgászatot folytató személy részére. Ajándékozáson egy horgászati jogosultsággal nem rendelkező személy részére történő átadás értendő. Értékesítésen a hal ellenérték fejében történő átadása értendő, az átvevő személyétől függetlenül.
53. A halgazdálkodásra jogosult helyi horgászrendjében vagy horgászrendi kivonatában előírhatja, hogy a horgász és a halász fogási naplóban a kifogott halak tömegét egy tizedesjeggyel kell akkor is rögzíteni, ha a fogott hal tömege egész szám (pl. 3,0 kg). Továbbá a fenti fogási naplókban a halgazdálkodásra jogosult előírhatja adott halfajok esetében a standard testhossz feltüntetését is.
V. A kiemelt szabályszegési cselekmények és irányadó szankcióik
54. A horgász a területi jegy jogosultjaként a horgászat megkezdésével elismeri a horgászatra vonatkozó országos és helyi szabályok ismeretét és vállalja azok maradéktalan betartását. Tudomásul veszi, hogy a) köteles a halőri intézkedések betartására, az ellenőrzés során az együttműködésre, b) róla – külön jogszabályi előírások figyelembevételével – a hivatásos halőr kép-, video-, hangfelvételt készíthet, c) jogosulatlan horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény, a területi jegy hatálya alá tartozó vízterületeken elkövetett szabálysértés kapcsán kiszabott, véglegessé vált (jogerős) halgazdálkodási hatósági bírság vagy eltiltás esetén, illetve a helyi horgászrendben meghatározott, bizonyított szabályszegési esetekben a területi jegye visszavonásra kerülhet, illetve a területi jegy váltásától maximum 5 évre eltiltható.
55. A területi jegy visszavonását és a vásárlástól való eltiltást megalapozó cselekmények és az eltiltás minimális és maximális mértéke: az előző oldalon szereplő táblázat szerint.
|
Horgászattal, halászattal kapcsolatos bűncselekmény (pl. nagy értékű lopás, orvhalászat, állatkínzás) elkövetése |
3–5 év |
|
Halőri intézkedés végrehajtásának megtagadása, akadályozása |
|
|
Felső méretkorlátozás feletti hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete |
|
|
Eltiltás alatt álló személy jogosulatlan horgászata |
1–5 év, de legalább az eltiltás idejének a duplája |
|
Felső méretkorlátozás megsértése |
1–5 év |
|
Darabszám korlátozás megsértése |
|
|
Bármilyen horgászattal kapcsolatos adatszolgáltatásnál valótlan személyi adat közlése, rögzítése, horgászokmány meghamisítása, azon a személyi adatok módosítása |
|
|
Halgazdálkodási hatóság által megállapított szabálysértés az itt külön nem nevesített cselekmények esetében |
1–3 év, de legalább az eltiltás ideje |
|
Hal jelölése, csonkítása |
1–3 év |
|
A fogási napló vezetési szabályainak megsértése |
|
|
Tilalmi idővel védett vagy jogszabály által védettnek nyilvánított, illetve nem fogható hal megtartása |
|
|
Alsó méretkorlátozás megsértése |
|
|
Méretkorlátozással védett hal élő állapotban történő elszállítása vagy annak kísérlete |
|
|
Egyidejű horgászat és rekreációs halászat |
6 hónap – 2 év |
|
Horgászati tilalom alá eső területen vagy halfogási tilalom alatt horgászati vagy rekreációs halászati tevékenység végzése vagy annak kísérlete |
|
|
Egyéb, az Országos Horgászrend keretében rögzített tilalom megsértése |
3 hónap – 1 év |
|
Egyéb, az Országos Horgászrend szabályain túli, a halgazdálkodásra jogosult által a helyi horgászrend keretében meghatározott szabályszegés |
56. Az Országos Horgászrend alkalmazása keretében a területhasználatra, az egyes szolgáltatások igénybevételére, a természet- és környezetvédelemre vonatkozó és a horgászetikára vonatkozó tilalmi előírások megszegése esetén a visszavonás, eltiltás alkalmazása halgazdálkodási hasznosítói mérlegelés kérdése azzal, hogy az 1 évnél rövidebb eltiltással szankcionálható szabályszegés alapján megindított halgazdálkodási hasznosítói eljárás indokolt esetben nem helyettesíti szakhatósági eljárás vagy feljelentés kezdeményezését.
57. A halgazdálkodási hasznosítói eljárásoknál a döntésre jogosult a szabályszegés összes körülményének ismeretében az Országos Horgászrend keretei, illetve a helyi horgászrendi keretek között dönt az eltiltás mértékéről.
58. Az egy horgászat alkalmával elkövetett több önálló szabályszegés esetén a cselekményekre kiszabható eltiltások időtartama összeadódik, de az eltiltás maximum 5 év lehet.
59. Amennyiben egy horgász egy szabályszegés elkövetése és szankcionálása után újra elköveti bármelyik szankcionált cselekményt, a második alkalommal az eltiltás a kétszeresére, de maximum 5 évre emelkedik.
60. Amennyiben egy horgász a korábbi eltiltástól számított 3 éven belül újabb szabályszegést követ el, az eltiltás mértéke legalább 2 év, de maximum 5 év lehet.
61. A visszavonásra, illetve a területi jegy váltásától való eltiltásra minden esetben a tényállást és a horgászrendi hivatkozást, valamint az eltiltás időtartamát tartalmazó hivatalos halgazdálkodási hasznosítói döntéssel és az erről szóló értesítéssel kerülhet sor.
62. A halgazdálkodási hasznosítói visszavonás és az eltiltás nem helyettesíti, de nem is követeli meg a horgászegyesületi fegyelmi szabályzatokban meghatározott eljárásokat, tagi jogkövetkezményeket.
VI. Záró rendelkezések
63. Jelen Országos Horgászrend a MOHOSZ Választmányának 2023. október 26-i határozatával került elfogadásra.
64. Az Országos Horgászrend a MOHOSZ hivatalos honlapján kerül közzétételre.
65. A területi jegy kiadója, illetve a halgazdálkodási hasznosító horgászszervezet mint jogi személy az általa kezelt területeken bekövetkezett balesetekért és károkért felelősséget nem vállal.
66. A horgászok a vízparton, horgászterületeken elhelyezett berendezési tárgyakat, horgászati- és vízilétesítményeket kizárólag a saját felelősségükre használhatják.
67. A Magyar Horgászkártyához és az érvényes állami horgászjegyhez kapcsolódó horgász balesetbiztosítás feltételeiről a MOHOSZ ad tájékoztatást.
68. Az itt nem szabályozott egyéb kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a horgászatra, a halgazdálkodásra, a hal védelmére, a környezet- és természetvédelemre, valamint a rendészeti tevékenységre vonatkozó jogszabályok és MOHOSZ választmányi határozatok, továbbá a helyi horgászrendek és az egyesületi fegyelmi szabályzatok előírásai és rendelkezései az irányadók.